Egy 2019-es Gallup-felmérés szerint Amerikában a gyógyszercégeket az emberek majdnem 60 százaléka negatívan ítéli meg. A közvélemény-kutatás akkori eredményei arra jutottak, hogy a gyógyszeripart tartották az emberek a legkevesebbre a megjelölt 25 iparág és hatóság közül, ami jól jelzi, hogy a botrányoknak milyen hatósugarú következményei lehetnek.
Egészen 2012-ig a koronavírus egyik nagy győztese, a Pfizer vezette a gyógyszeripari cégek közül a legnagyobb pénzbüntetéssel járó gyógyszerbotrányok húszas listáját. 2009-ben peren kívüli megállapodás eredményeként összesen 2,3 milliárd dollárt kellett kipengetnie, ami hatalmas összeg, ám a New York Times egyik korábbi cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan eladások mellett, mint amivel a Pfizer bír, három hét alatt kitermelődött ennyi pénz.
A botrány akkor kezdődött, amikor a gyógyszeripari óriás az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari hatóság (FDA) nyomására visszahívta a Bextra nevű fájdalomcsillapítót 2005-ben, mivel kiderült, hogy az fokozza a szívroham és a keringési összeomlás kockázatát. A cég 3,3 milliárd dollárt költött a Bextra visszahívására, majd elvesztettek egy fogyasztói pert, amelyben azzal vádolták őket, hogy hamis marketinggel terjesztették a gyógyszert. A vád szerint eltitkolták a negatív eredményeket két klinikai vizsgálatban, amiket a Celebrex és Bextra kapcsán készítettek. A vényköteles Bextra például az FDA vizsgálatai szerint köszvény, ízületi gyulladás kezelésére hatásos, ám a Pfizer általános fájdalomcsillapítóként ajánlotta az orvosok figyelmébe, méghozzá az engedélyezettnél is nagyobb adagolással.
A népszerű Celebrex fájdalomcsillapító gyógyszeréről pedig kiderült, megháromszorozhatja a szívroham és a stroke kockázatát. Korábban felmerültek ilyen jellegű megállapítások a hasonló hatóanyagú gyógyszerek kapcsán, és 2005-ben az FDA nyomására a Merck gyógyszeripari óriás arra kényszerült, hogy visszahívja a Vioxx nevű gyógyszerét a piacról. (Később kiderült, hogy a Pfizerhez hasonlóan manipulálta a gyógyszerrel kapcsolatos tanulmányokat, az orvoslátogatókat pedig hazugságra trenírozta) A Vioxx bevonásával egy időben a Pfizer azt állította, hogy a saját fájdalomcsillapítói, a Celebrex és a Bextra nem rejtenek ilyen kockázatot, hatalmas plusz bevételt generálva magának. Állításaik azonban messze álltak az igazságtól, a Pfizer ugyanis nemcsak eltitkolta a lehetséges kockázatokat, hanem tanulmányokat hamisíttatott egy bizonyos orvossal, aki nem volt más, mint a Pfizer gyógyszergyár alkalmazásában álló Dr. Scott Reuben.
A férfi 2010-ben Michael Ponsor bíró előtt bevallotta, hogy 13 éven át az volt a feladata, hogy kutatási eredményeket és tanulmányokat hamisítson meg azért, hogy a cég gyógyszerei jobb eladásokat produkáljanak.
Dr. Reuben és csapata súlyos pénzeket kapott például az előbb említett Celebrex nevű gyógyszerről készített tanulmányért még 2005-ben, amit aztán orvosi lapokban jelentettek meg, több mint száz orvosra és vizsgálatra hivatkozva. Ennek nyomán cikkeket írt a Wall Street Journalnak, írásai megjelentek az Anesthesia & Analgesia és a The Day lapjain. Mint később kiderült, a tanulmányhoz szükséges vizsgálatot egyetlen páciensen sem végezték el: Dr. Scott Reuben a bíróságon bevallotta, hogy az egész tanulmány hamisítvány volt. A „szakember” munkáját egyébként 2007-ben világították át, miután több altatóorvos észrevette, hogy tanulmányai soha nem mutattak negatív eredményt. Greg Koski, az Emberi Kutatások Védelmével foglalkozó hivatal korábbi igazgatója szerint a csalás szokatlan volt, hiszen Reuben csaknem 13 évig képes volt úgy folytatni a hazugsággyártást, hogy a szakértői felülvizsgálat során elkapták volna.
Végül összesen 420000 dollár (84 millió forint) pénzbüntetéssel sújtották a férfit, bevonták az orvosi engedélyét, hat hónapot ült egy szövetségi börtönben, három évre pedig feltételes szabadlábra helyezték. Érdekesség a történetben, hogy a Pfizertől senki másnak nem kellett börtönbe vonulnia, pedig nagy eséllyel többen is tudhattak a csalásokról. Az ügyész szerint a Pfizer orvosokat hívott meg tanácsadói értekezletekre, amelyek sok esetben impozáns üdülőhelyekre voltak szervezve. „A résztvevők költségeit fizették, lényegében díjat kaptak csak azért, mert ott voltak”– idézi az ügyészt a New York Times. Az orvosok ilyen jellegű hétvégi, fizetett kirándulásai egyébként nem ritkák a gyógyszer- és orvostechnikai iparban: az illegális módszert előszeretettel alkalmazzák a gyógyszercégek. Ezek során megpróbálják elérni, hogy az orvosok az ő készítményeiket írják fel a betegek számára, annak ellenére is, hogy hatóanyagában azonos, utángyártott gyógyszerekkel épp olyan hatást lehetne elérni, csak olcsóbban. Az úgynevezett „rábeszélési technika” az ingyen luxusutazásoktól kezdve a masszázsszolgáltatás igénybevételéig, sokféle lehet, ezeket is alkalmazta a Pfizer, ahogy a konzultációs meeting, és a kenőpénz is része volt az eszközeinek. Az igazságügyi minisztérium a rekordmagas büntetéssel példát kívánt statuálni. Érthető, hiszen a Pfizer egyébként is többszörösen visszaesőnek számított: az eset előtti tíz évben négyszer bírságolták meg tiltott promóciós technikák alkalmazásáért.
eredeti cikk: https://nlc.hu/csalad/20210520/hatalmas-gyogyszerbotranyok-usa/